Körkompozíció  9 tételre  80 cm átmérő  akril-vászon

Dévényi János festményeiről

 

Művészete abból az avantgárd szemléletből táplálkozik, amely a 20. század elején a konstruktivista gondolkodásmódot Létrehozta. A magyarországi aktivisták, Kassák Lajos  köre, illetve a rájuk is nagy hatást gyakorló holland és orosz konstruktivizmus kiemelkedő

festőinek  művészete olyan kristályos kiindulópontot jelentett számára, amely kimenekítette egy hosszan elnyúló művészi válságból, és megmentette az eltévelyedés veszélyétől. Ám a  forradalmi  töltet, mely az ős geometrikus absztrakció mestereit / Van Duisburgot, Huszár Vilmost, El Liszickíjt, Rodcsenkót / jellemezték nem volt igazán vonzó a számára, sokkal inkább a Mondrian-i malevics-i  transzcendens világkép az ami művészetét inspirálta.

Dévényi János művein elválaszthatatlan egymástól a forma és a szín, a szín és a forma egymáshoz  rendelt elemeinek kölcsönhatásából szerveződik képi világa. A geometrikus alapformák, elsősorban négyzet, háromszög, és körmotívumok képezik művészi látásmódjának formakincsét. Mégis, ezeket a körzővel, vonalzóval szerkesztett formákat

időnként megbontja valami meglepő szabálytalanság, merész kompozíciós ötlet.

Formái gyakran úgy keletkeznek, hogy az egyik forma a másik szín felületébe belevág, abból kimetsz egy területet, így a kettő  létrehoz egy  egymásra felelő szín-és formajátékot. Képeinek alapszerkezetén, a  felületen elterülő kiértékelt tónusok rendje szinte

anyagtalanná válik  kompozícióiban. A formák létrehozásakor a párhuzamosság és annak ellentéte a szabálytalanság, képteremtő meghatározó elvként van jelen festményeiben. . Így a fent és a lent, a függőleges és a vízszintes, mint képalkotó elv, látásmódjának az alapja. A képi történések az alapstruktúrához képest változnak, létrehozva annak jellemző karaktereit. A kisebb-nagyobb elmozdulások, forgatások, metszések indítják el a képteremtő mozzanatot, amely a követő formák megjelenésével poentírozódik. Képei egyes esetekben a  kiemelt motívum centrumában helyezkednek el, vagy mellérendelt viszonyba rendeződnek. Ha egy

képi ötlet felvetődik, vagy egy ábrázolási  rendszer létrejön műveiben,  azt különböző szín és formavariációkban, képsorozatokban dolgozza fel. Mindebben a gondolkodásmódban, a színek viszonylatai tovább hatványozzák azt az intellektuális-kombinatív fantáziát ami ennek a művészetnek a lényegét adja. A színvilágában benne van az alapszínek kemény kontrasztja, és a tört színek visszafogott harmóniája is. A kevert színek lecsendesítik a formák dinamikáját, oldják az éles kontúrokat, kiegyenlítik a lehatárolt felületeket. A színek és formák egy finoman rétegzett térhatásba olvadnak, melyben a felületek egymás alá és fölé rendeződve, a lehűtött és felizzított színek együttesben jelennek meg. Kozmikus térszemléletét

a festői eszközök kompozíciós törvényei uralják. Dévényi János képeinek rendező elve a kiszámított rend, amely önmagát kibontó építő rendszerré  válik. Műveit nagy műgonddal

szerzetesi türelemmel oldja meg, homogén színformáit meditatív  elmélyültséggel hozza létre.  A felhasznált képi elemek, a művészi szabadság erőterében  képesek egy individuális  világkép közvetítésére,

 a világban ható törvényszerűségek megjelenítésére.

  / Szerkesztett részlet, H. Szilasi Ágota kiállítás megnyitó beszédéből /2008 Eger Villanások

A kiállítók közül érzésem szerint Dévényi János és /Pantl Mihály/vállalják leginkább a hazai, elsődlegesen Kassák Lajoshoz kötődő hagyományt, amely a geometrikus síkokat mintegy egymásra fekteti, illetőleg elcsúsztatja őket /Dévényi János/ úgy, hogy az egyes felületek néha áttűnjenek egymáson.
/részlet -Passuth Krisztina -Között -című kiállításmegnyitó beszédéből/  
/2009 10. 01. Posztgeometria III/

Kiállítás az Arten galériában

Dévényi János képei

Dévényi János festői szemlélete a Magyar festészet egyik legerősebb centrumába a világnagyságokat is felvonultató 
geometrikus
festészet vonalába illeszkedik./ Kassák ,Moholy Nagy László, Victor Vasarely / Munkáiban a tér és síkábrázolás különböző lehetóségeit elemzi, fontos szerepet játszik képeiben a térllúziót keltő hatások festői ábrázolása. Meghatározóan  épít a kiérlelt szerkezet kialakítására,a színek
árnyalatgazdag kompozíciós  megjelenítésére, a jól körülhatárolt 
formák
 rendjének  kialakítására.   Más alkalommal  a legintenzívebb színek kerülnek meglepő csoportosításban egymés mellé, és érdekes az alapszínekre épülő festménysorozata is,melyre egy egész kiállítási koncepciót alakított ki. Műveiben metafórikus utalások vannak a  XX sz-i művészek munkáira, gazdag kontextusban ujraértelmezik a motívumok rejtett utalásrendszerét.. Festészete a Magyar festészet megújuló, geometrikus ágát képviseli. 

 /Részlet egy blogból/

     

 Aranymetszés 50x50 cm akril-vászon

 

A Vörös és fekete című kiállításmegnyitón elhangzott beszélgetés szerkesztett változata, kérdez  Vasvári Annamária.

 -A honlapján azt olvastam, hogy ön a világ legboldogabb embere, mert azt csinálja amit szeret.
Igen , fennhéjázás nélkül vállalom ezt a kijelentést, tizenkét éves koromban az utcán láttam egy festőt, aki háromlábú állványon festett, többen körbeálltuk néztük alkotás közben, de ő nem zavartatta magát  belefeledkezett a képbe… Arról ábrándoztam, hogy ha felnövök én is festőművész  leszek. Ez számomra akkor elérhetetlen álomnak tűnt, de mivel ez később megadatott nekem, nagyképűség nélkül mondhatom én vagyok a világ legboldogabb embere, mert azt csinálom amit szeretek.
-Milyen út vezetett idáig, hogy a hazai geometrikus festészet egyik megújítója és követője lett. Hiszen ez a XX század elejének művészete,Magyarországon Kassák Lajos és köre volt  az  akik ezt a művészetet  művelték és népszerűsítették .Önre hatottak a holland és az orosz művészek, de hogy jutott el idáig nyilván ön is azzal kezdte hogy csendéletet portrét rajzolt, tehát a szakma fogásait meg kellett  tanulnia.. Aztán egy alkotói folyamat érési folyamat, aminek a végeredménye az  amit itt látunk…
Így van az iskolákat én is végigjártam, a mesterség alapjait és különböző lépcsőfokait meg kellett ismernem, el kellett sajátítanom. A Kisképzőbe grafika szakra  jártam , később az egri főiskolán rajz szakon folytattam tanulmányaimat, majd ezután a Képzőművészeti Főiskolára kerültem és ott fejeztem be festészeti tanulmányaimat. Rengeteg tanulmányt festettem rajzoltam , akockától az aktig ,sok kreatív feladatot is kaptunk. Az igazi tanulás az önálló lábra állás,persze az iskolák után kezdődött. Hosszú keresés és vívódás után, egy eklektikusnak nevezhető  korszak után találtam rá a geometrikus festészet formanyelvére. Ebben a stílusban tudom magamat , és gondolataimat a legteljesebben kifejezni .Nem volt könnyű ez az út de végül rátaláltam, és azóta ebben a  szemléletben dolgozom.

-Ebben a szemléletben a színek és a geometriai  formák a legfontosabbak. A színekről nagyon sajátos véleménye van. Mindegyik színnek valamilyen jelzőt vagy nevet  adott, a megbékélés okkere például. A vörös a fekete a fehér színeknek milyen nevet adna. Beszéltünk az interjú előtt már arról, hogy a színek mindenkihez ugyanúgy szólnak,  ugyanazt   jelentik, ugyanazon a frekvencián sugároznak mégis mindenkinek van egy saját érzelmekkel teli tapasztalata a színről…

Igen a színek és formák végtelen csodavilágából meríti témáit a festő. A vörös és a fekete egy különösen izgalmas színhatás a fehérrel együtt, van benne valami lenyűgöző  motivációs  erő ami kikerülhetetlen A színek a legmélyebb valónkat érintik meg .Közeli barátságban állok a színekkel, ez hozzátartozik a szakmai munkához, a színek pszichológiájához.  Lángvörös, éjfekete, és hófehér. Ez a színpárosítás az egyik legintenzívebb érzelmi hatást kelti a nézőben. Nem tudom miért, de van ebben a színakkordban valami tragikus és monumentális, és térben is a legtávolabbra hat. Ez a színekbe rejtett mozgósító erő érdekelt, amikor ezeket a képeket festettem .

-Művészetének mi a célja megnyugtatni, vagy felkavarni ? Vagy ez képektől  vagy képsorozatoktól függ, hiszen nagyon sokszor képsorozatokat készít ?Mindkettő cél nagyon fontos, és egyszerre érvényes a képekre  Katartikus élmény csak úgy jöhet létre ha a kép valóban megmozgatja a néző szellemét, ha mély érdeklődést tud kiváltani. Szükség van a fantázia működésére, a befogadó hozzáállásra. Lehet ,hogy az első pillanatban nem tűnik  egyszerűnek a kép megfejtése, de érdemes  mindent alaposan  megfigyelni és a kép belső szerkezetét  felfedezni.  Univerzális kifejezésmód,  közel áll az emberhez, és már az ősidőktől kezdve, évezredeken keresztül alkalmazták,  használták. különböző  formákban és technikákban  a geometrikus ábrázolásmódot. A huszonegyedik században is  élő,  fejlődő látásmód, ami a magyar művészetben Kassák  Lajossal, Moholy  Nagy Lászlóval,  fémjelezhető. A külföldi művészek közül Mondrian, és Malevics nevét említeném meg.
-Hogy kell ezeket a képeket megfejteni ? Egyáltalán nekünk nézőknek feladatunk megfejteni, vagy elég ha egy érzést közvetít egy kép ?
Nagyon sokszor azt hiszem elegendő az a benyomás, ami a képről árad. Ha az ember nyitott szívvel és lélekkel közelít a képekhez, olvasni lehet a képet, és engedni kell hogy hasson ránk inkább érezni kell a képet mint érteni.. Érdemes közel menni ezekhez a képekhez  mert a fegyelmezett kidolgozás a hajszálpontos kivitelezés csak így válik láthatóvá. A teljességre törekszem és itt nem csak a formák tökéletesek, hiszen a kör a négyzet a  háromszög  az ellipszis csodálatos szabályos formák ,hanem a kép egészének összhangját is meg kell teremteni .Áttetsző kristályszerkezetű képeket szeretnék festeni. Legkevesebbel a  legtöbbet kifejezni, ez foglalkoztat igazán.
-Ebben a szigorú rendben amit a színek és a formák meghatároznak, hogy lehet a játékosságot megtalálni, hiszen ezek a képet hordoznak mindig valami meglepő fordulatot szabálytalanságot is ?
Valóban mindig teret kell adni  a fantáziának, a játékosságnak is. A túlzott lehatároltság unalmassá válhat. Nézzük a képeket látvány szerint, de  tulajdonképpen van egy mögöttes rétege a képnek, ami hosszabb elmélyültebb szemlélet  igényel, akár a kiemelkedő formákból együtteséből, vagy a háttér és  a megjelenő formák viszonyából ered, és ezek optikai játéka, zenei ritmusa  adja a képek többrétegű  jelentését.
-Elhangzott  hogy precizitásra tökéletességre kell törekedni. A honlapján azt írja a naplójában hogy minden egyes színt formát ,hétszer kell átfesteni, mint józsef Attila a Hetedik című versében mindent hétszer. De miért kell mindent hétszer ,hét rétegben megfesteni ?
Hát ez nálam  úgy alakult ,hogy minden színt hétszer át kell festenem. A mítoszok világából ismerjük ezt a bűvös számot, ami a teljességnek a száma, és ne felejtsük a  bőrünk is hét rétegből áll . Mire a hetedik réteg is rákerül a képre, akkor készül el a kép. A kép tónusainak a telítettségét  hétszeri átfestés után nyeri el a szín, és  megkapja  azt a fényt amitől a kép befejezetté válik .
-Egy utolsó kérdés azt írja címet adni a képnek sokkal nehezebb mint magát a képet elkészíteni. Nincs a fejében már egy elkészült kép amikor a vászon elé ül , tehát hogy én már mindent tudok.. menet   közben alakul a festmény ?
Van úgy ,hogy menet közben is alakul a kép, de én általában előre elkészített tervek vázlatok alapján dolgozom. Előfordul, hogy a tervezés különböző fázisaiban a számítógépet is használom. Megvan a részletes pontos  elképzelésem, de a kivitelezés során ez módosulhat változhat.
-Van olyan kép aminek nem sikerült találó címet adni ?
Cím nélkül című képem nincs, bár az sem lenne rossz elnevezés, előfordul, hogy egy jobb címet találok, természetesen akkor ez lesz érvényben. A címadás  nehéz műfaj, de mivel ezt sem bízhatom másra,  igyekszem jó címet adni a képeknek.
-Köszönöm szépen a beszélgetést.

Ugrás az elérhetőség-re